A huminsav hatása az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kap az egészségmegőrzés, az állategészségügy és a mezőgazdaság területén is.

A huminsav különlegessége abban rejlik, hogy rendkívül összetett molekulaszerkezettel rendelkezik. Képes különböző ásványi anyagokat megkötni, stabil formában tartani és segíteni azok hasznosulását. Emiatt egyre több étrend-kiegészítőben és természetes egészségtámogató készítményben találkozhatunk vele.

Az emberi szervezet működésének alapja a belső egyensúly fenntartása, amelyben kiemelt szerepet játszanak az ásványi anyagok és nyomelemek. Ezek az anyagok nemcsak a sejtek működéséhez, hanem az idegrendszer, az izmok és a folyadékháztartás szabályozásához is nélkülözhetetlenek. Már a 19–20. század fordulóján is megjelent az az elképzelés, hogy a tengeri környezet – mint az élet egyik feltételezett bölcsője – olyan összetétellel rendelkezik, amely párhuzamba állítható az élő szervezetek belső közegével.

Ebből a gondolatból kiindulva kezdte meg kutatásait René Quinton, aki az óceánvíz és az emberi szervezet közötti kapcsolatot vizsgálta. Munkássága nyomán született meg a Quinton Plazma koncepciója, amely azóta is viták és érdeklődés középpontjában áll. Az alábbiakban áttekintjük felfedezéseinek hátterét, elméleteit, valamint a tengervíz biológiai jelentőségével kapcsolatos megfigyeléseit.

A pajzsmirigy az anyagcserénk karmestere. Ha nem működik megfelelően, az egész szervezetünk ritmusa felborul: fáradtság, súlyproblémák és hangulatingadozások nehezíthetik meg a mindennapokat.

Az utóbbi időben a kutatások és a felhasználói visszajelzések középpontjába került a huminsav hatása a pajzsmirigyre, mint a hormonrendszer természetes támogatója.